A vállalat sikerein vagy kudarcain túl a vezetői döntés meghatározza, hogyan működik a szervezet, hogyan bánik az ügyfelekkel, hogyan használja fel az erőforrásait vagy hogy kik az alkalmazottai.
Egy-egy döntésen akár a cég jövője is múlhat, éppen ezért rendkívül nagy felelősséggel jár. Ezért nem csak alapos előkészítést igényel, de fontos, hogy a döntéshozatali folyamatokat állandóan fejlesszük, javítsuk.
A vezetőknek képesnek kell lenniük még a legnehezebb körülmények között is józanul gondolkodva, döntéseket hozni. Minél jobban elő van készítve a döntéshozatal, annál sikeresebben lehet meghatározni a helyes cselekvési módot. És annál jobban lehet csökkenteni a kockázatot és növelni egy olyan elképzelés elfogadását, ami a céget előreviszi.
A kifejezetten nagy kihívással járó vezetői döntésnél elvárható, hogy a vezetők minimalizálják az előkészületeknél eltöltött idejüket. Az előkészítés feladatait átruházhatják az erre legmegfelelőbb alkalmazottaikra, így hatékonyabban képesek a végső célra koncentrálni.
Ennek ellenére döntést azonban nem csak a felsővezető hozhat. Döntési felelősségi köre van a vezetői pozícióban lévő alkalmazottaknak is. Ezt viszont előre meg kell határozni, hogy ki felel az egyes döntések meghozataláért, végrehajtásáért. Kit lehet elszámoltatni a döntés eredményéért és kitől kaphatunk releváns információkat. De az is nagyon fontos, hogy ki legyen jelölve az a személy, akit a döntéshozó értesíteni tud a döntéséről és az elért eredményekről. Ha ezek a szerepkörök nincsenek leosztva, az komoly félreértéséket, vitákat szülhet.
Mindenekelőtt fontos, hogy ismerjük a döntéshozatal lépéseit, hiszen ez biztosítja a hibázás minimalizálását és a kívánt eredmények eléréséhez a helyes út kiválasztását.
A döntéshozatal lépései
A vezetői döntéshozatal kifejezetten az a felelősségi magatartás, amely a vállalkozás felvirágoztatását, stagnálását vagy csődállapotát is jelentheti. A legrosszabb esetőség elkerülése érdekében lényeges, hogy betartsuk a szükséges lépéseket!
1. Cél meghatározása
Döntéshozatal előtt legelőször tisztában kell lenni a vállalat céljaival. Ez azért fontos, mert amikor határozunk valami felől, annak elő kell segítenie ezeknek a céloknak a megvalósulását.
A vállalatoknak különböző céljai lehetnek, pl.: növekedés, az értékesítés vagy a profit maximalizálása, a termelékenység fokozása, stb.
2. Probléma meghatározása
Következő lépésként a probléma meghatározása a feladat. Ennek mindig pontosnak kell lennie, hiszen a döntéshozatal lényege, hogy megoldja a fennálló kihívást.
A problémát a megfelelő kérdések feltevésével deríthetjük ki a legegyszerűbben, leásva egészen a gyökeréig. Ezáltal kapunk egy tiszta képet arról, amit meg kell oldanunk.
3. Lehetséges alternatív megoldások meghatározása
Amint azonosításra került az adott kihívás, érdemes több alternatív megoldási lehetőséget is felsorakoztatni. Figyelembe véve, hogy a különböző opciók hogyan hatnak a problémára. Például, ha kiderül, hogy a termelékenység csökkenésének oka az alkalmazott technológia elavulása, akkor két megoldási lehetőség is életbe léphet:
- Csak azokat a gépeket cseréljük le, amelyekkel ténylegesen probléma van?
- Az egész géppark cserére kerül, egy teljesen új üzem építésével karöltve?
Ezek közül azt a megoldást tanácsos választani, amelyik hosszú távon a nyereség nagyobb növelését eredményezi.
4. Alternatív cselekvési módok értékelése
Ha meghatároztuk a probléma lehetséges megoldásait, akkor ezeket a cselekvési módokat értékelni kell. Ehhez össze kell gyűjteni és elemezni a szükséges információkat és adatokat, amelyek egyrészt cégen belül állnak rendelkezésre, másrészt házon kívülről szerezhető be.
A kapott információk és adatok alapján, különböző analizáló és számítási módszerek alkalmazásával megtudhatjuk, hogy melyik cselekvési opció lesz a legmegfelelőbb a probléma megoldására és ezzel egyetemben a célok elérésre.
5. A cselekvési mód kiválasztása, végrehajtása és ellenőrzése
Az értékelés után nincs más hátra, mint kiválasztani a legkézenfekvőbb cselekvési módot, majd ezt, azaz a döntést megvalósítani. Természetesen a végrehajtás folyamatát ellenőrizni kell, hogy valóban sikerül-e a várt eredményeket elérni. Felmerülhet, hogy közben valamit módosítani kell ahhoz, hogy a kihívás megoldódjon. Ezek a korrekciós beavatkozások jelenthetik akár a körülmények vagy a vállalat működési környezetének a változtatását is.
Milyen problémák merülhetnek fel a döntéshozatal során?
A döntéshozatal során akarva-akaratlanul is felmerülhetnek problémák, amelyek negatívan befolyásolhatják a helyes döntés meghozatalát. Mindegy, hogy kezdő vagy tapasztalt vezetőről van-e szó, a következő kihívások komoly fejtörést okozhatnak:
Rossz kérdések
Ha egy döntéshozatal során nem a megfelelő kérdéseket tesszük fel, az a probléma megoldásának félrevezetéséhez juttathat. Mert ahhoz, hogy valóban sikeres döntéseket hozzunk, az adott kihívást az ideális oldaláról kell megközelíteni, ami azt jelenti, hogy a jó kérdések felvetésével be tudjuk azonosítani. Így kérdésről-kérdésre eljuthatunk a probléma gyökeréig, és megtalálhatjuk a tökéletes megoldást. Például, ha csökken a termelékenység, akkor nem az a megfelelő kérdés, hogy „Hogyan tudjuk növelni a produktivitást?” hanem inkább másfelől kell megközelítenünk, minthogy „Mi okozza a hanyatlást?”. Ezzel a fókusszal feltárhatjuk a csökkenés okát, megoldást találhatunk rá és a termelékenység újból virágzásnak indulhat.
Túl sok információ
Bár a jó döntéshez szükség van az elegendő információra, de ha már túl sok információ áll a rendelkezésünkre, az zavart kelthet a döntéshozatalnál. Ennek következtében nem biztos, hogy helyes döntést tudunk meghozni, vagy hogy egyáltalán sikerül-e döntést hozni.
Ennek kiküszöböléséhez érdemes egy előre meghatározott kérdésekből álló feltáró folyamaton végigmenni. Ebben 5 alapvető kérdés segíthet: Ki? Mit? Mikor? Hol? Miért?
Természetesen, ez a kérdéskör tovább bővíthető, ami célzottan segít rávilágítani a problémára és a hatékonyan meghozni a helyes döntést.
Túl kevés információ
Ahogy a túl sok, úgy a túl kevés információval sem hozhatunk igazán helyes döntést. Az információszerzés elhanyagolása főleg a tapasztalat vezetők körében jellemző, hiszen elég magabiztosak a döntéshozatali képességeikben is. Úgy gondolják, hogy ennyi elég ahhoz, hogy jó döntéseket hozzanak.
Időveszteség
Nagyon fontos, hogy minden döntéshozatal időben történjen. Hiszen az időtényező ez esetben egy sarkalatos pont, mert a szervezet értékes napokat, heteket veszíthet a megoldás megvalósításából, pl. a termékfejlesztésből. A csúszás negatívan befolyásolhatja a vállalat nyereségességét, vagy egyéb más problémákat szülhet.
A döntéshozatal típusai
A döntéshozatal során akarva-akaratlanul is felmerülhetnek problémák, amelyek negatívan befolyásolhatják a helyes döntés meghozatalát. Mindegy, hogy kezdő vagy tapasztalt vezetőről van-e szó, a következő kihívások komoly fejtörést okozhatnak:
Döntéseket 4 -féle módon hozhatunk: érzelmileg, tudatosan, értékek alapján vagy intuitív módon. Míg az érzelmen alapuló döntés a legkockázatosabb, addig az intuíció által hozott határozat bizonyul a leghasznosabbnak.
Érzelmi
Amikor a döntéshozatalt az érzelmeink vezérlik, az tulajdonképpen a minket ért belső vagy külső ingerekre való hirtelen reakciót jelent. Ez lehet jó vagy rossz is. Hiszen, ha valamilyen negatív tapasztalat ér (pl. egy üzleti partner bosszússágot okoz), akkor automatikusan vissza akarunk vágni. Ez a feldúlt érzelmi reakció nem csak a szóban forgó partneri kapcsolatra lesz rossz hatással, de rontja a vállalat hírnevét is.
Másfelől, ha valamilyen pozitív érzelem hatására hozunk döntéseket, az lehet ugyan jó, viszont némi kockázatot rejt magában. A túlzott öröm hatására hajlamosak lehetünk meggondolatlanul gyors döntéseket hozni, amit aztán később megbánhatunk.
Tudatos
Erre a típusra a racionalitás, a logikus gondolkodásmód a jellemző. Ha tudatosan hozunk döntéseket, akkor reálisan mérlegeljük a különböző alternatív lehetőségeket. Egészen olyannyira, hogy ellenállhatunk annak, hogy kicsit empatikusabban közelítsük meg például az ügyfél vagy az alkalmazott nézőpontjából vagy jobban körbejárjuk a helyzetet több kérdés feltevésével.
Bár a tudatos döntéshozatal mindig logikus, azonban ez nem jelenti azt, hogy mindig helyes.
Értékalapú
Az értékalapú döntéshozatal középpontjában a vállalat által vallott értékek állnak. Ilyen lehet, pl. környezetvédelem, állatbarát munkahely vagy fenntarthatóság. Nem alapszik különböző megszerzett hitrendszereken vagy múltbeli információkon.
Ilyen módon döntést hozni nem egyszerű, mivel az egész szervezetnek, az üzleti céloknak és a víziónak igazodniuk kell az értékekhez. Lehet, hogy az értékek figyelmen kívül hagyásával egy költséghatékonyabb döntés hozható, például egy termék előállítása során, azonban ezzel a cég elvesztené hitelességét a nagyközönség előtt.
Intuitív
Ez magába foglalja az összes eddigi döntéshozatali típust. Intuitív módon nem kizárólag ösztönösen, hanem ezzel együtt az elmúlt évek tapasztalatai alapján tudunk megfelelő döntéseket hozni. Vagyis anélkül tudjuk, hogy mi a helyes, hogy végigmennénk a döntést megelőző szükséges lépéseken. Például, ha egy adott szituációt tekintve többször volt alkalmunk hasonló helyzeteket átélni, akkor pontosan tudjuk, hogy mit kell tennünk. Automatikusan és spontán módon történik, egyszerűen tudjuk mi a helyes.
Akár felső, akár középvezetőről legyen szó, a döntéshozatal tekintetében komoly felelősségtudattal kell rendelkezni. Még a legkeményebb helyzetekben is, hiszen a vállalat jövője a tét. Ehhez érdemes ismerni a cikkben szereplő lépéseket, problémákat és a döntéshozatal típusait. De nagy szükség van egy jól meghatározott döntési stratégiára, a felelősségi körök leosztására és egy alapos előkészítésre, amivel a cég erős versenyelőnyhöz juthat a konkurenciával szemben.
Ez egy szűk keresztmetszetet jelenthet a hatékony és növekvő, valamint a túlbonyolított és hanyatló vállalakozások között. A döntéshozatal alapköveinek a letétele által egy magabiztos céget tudhatunk a magunkénak, amelyben hosszú távon növekedés prognosztizálható.
Szerző: Pataki-Magyar Gabriella